Önsegítő szombat: A család legyen az első

A mai önsegítő szombaton egy olyan dologról kell írnom, amit sajnálok, hogy meg kell írnom, de muszáj: mindent meg kell tenned, ami emberileg lehetséges, hogy jó kapcsolatot ápolj a családoddal.

Sok fiatal régóta azt az álláspontot képviseli, hogy minden szülő gonosz és árt a gyerekeinek, és az egyetlen megoldás erre a helyzetre az, ha elhatárolódunk tőlük.

Nyilvánvalóan nagyon sok fiatalnak rossz gyerekkora volt, mivel vagy egyedülálló anya nevelte őket, vagy alkoholista apa, vagy sokat egyik se. Sokakban nem alakult ki emiatt család, és apakép. Alapvetően a fiatalok ezt a "gyűlöld a szüleidet" feltevést arra használják, hogy létrehozzonanak egy internetes szektát, ahol maguk köré tudják gyűjteni a hozzájuk hasonló, szintén család nélkül felnőtt fiatalokat.

Most azt látom, hogy sok jobboldali csoport az interneten, amelyek egyre inkább szektaszerűvé válnak, ezt a családtól való elszakadás gondolatát hirdetik. Csak menj be olyan portálokra mint a 4chan, és látni fogod miről beszélek. Azt mondják az embereknek, hogy beszéljenek a családjuknak a zsidókról, majd azt mondják nekik, hogy ha a családjuk nem hallgatja meg őket a zsidókról, akkor nem érik meg az idejüket, és ki kell őket zárni mindenből. "Ha anyád nem hallgatja meg a zsidózásodat, akkor ne tartsd tovább anyáddal a kapcsolatot" - hírdetik ők.

Én 100%-ban, szöges ellentétben állok ezzel.

Én vagyok az anti-milleniumi generáció, mivel úgy gondolom, hogy nem számít, mit tettek veled a szüleid (vagy bármely más családtagod), soha nem szabad elszakadni tőlük. Szó szerint, bármit is tettek.

Nem olyan háttérből jövök mint ezek a fiatalok sokan, azonban rólam sem lehet elmondani, hogy a legjobb családom lenne a világon, és ezért feltételezem, hogy sokan mások is így van ezzel. Az én szüleim tipikus boomerek voltak, akiket eléggé foglalkoztatott a "személyes boldogságuk" ahhoz, hogy képesek legyenek igazolni a saját válásukat. De ez volt az akkori standard viselkedés, és ezért az ezredfordulósok nagyjából kivették a házasságot az egyenletből.

Nem hibáztatom őket ezért. Úgy értem, felelősnek tartom őket, de egy olyan társadalmi ideológia fogságába estek, amely a személyes boldogságot mindenek fölé helyezte, és azt mondták nekik, hogy a gyerekek majd túl lesznek a váláson, beleszoknak, hogy nincs anya és apa együtt (ezt azonban soha nem ilyen könnyen éli meg egy gyerek - a válófélben lévő szülők gyerekei ezt a törést a sírba is magukkal viszik) 

Persze elválni még mindig humánusabb megoldás még akkor is, ha ez sérti a gyerek lelkivilágát, mint az, ha apád egy baltával verte volna fejbe anyádat a szemed láttára. Mert azt nehezebb lenne feldolgozni mint a válást. Ezért valójában ezek a szülők nem tettek semmi sötét szörnyűséget, és így valamilyen szinten nem vagyok abban a helyzetben, hogy olyan emberekről beszéljek, akik olyan helyzetben vannak, mint sok fiatal, akik szörnyűbben élték/élik meg a szüleik válását, mint én. Ha valaki abszolút szörnyű helyzetben van, akkor meg tudom érteni, hogy bizonyos távolságot tart a szüleitől. De a kapcsolatot velük mindig fenn kell tartani, amennyire csak lehetséges. És ezt mindig az életed egyik legfontosabb prioritásává kell tenned.

Amit nem kellene tenned, az az, hogy odamész a szüleidhez vagy más családtagjaidhoz, és elkezdesz szónokolni a zsidókról. Ez csak árt a kapcsolatoknak. És többé-kevésbé nincs esély arra, hogy a boomer szüleid majd beszállnak egy antiszemita vitába. Nekik nem használ, ha erről szónokolsz, és neked sem. Egyáltalán nincs értelme.

Ha megkérdezik, hogy mit gondolsz, természetesen elmondhatod, csak ne nyomd az arcukba erőszakkal a dühtől csöpögő zsidógyűlöletedet. Még csak okos mellékes megjegyzéseket se tegyél. Általában csak nagyon vigyázz arra, hogy mit mondasz a családtagoknak, mert ez a dolog meg tudja nyomasztani az embereket, és ha olyan dolgokat mondasz, amik nyilvánvalóan igazak, és ők nem akarják tudni az igazságot, akkor a végén még megharagudnak rád emiatt, és nem akarnak majd többet a közeledben lenni.

Ha együtt élsz velük, ez extrém és azonnali problémákat okoz, de akár együtt élsz velük, akár nem, ez életbeli problémákat is fog  okozni. A szüleid és a testvéreid nem olyan kapcsolatok, amelyeket te választasz, de ezek a legfontosabb kapcsolatok, amelyek valaha is lesznek, mert közös a DNS-etek. Ez vonatkozik az unokatestvérekre, nagynénikre és nagybácsikra is, bár valamivel kisebb mértékben.

A családod az egyetlen, amiről tudod, hogy mindig is megmarad, mert szó szerint a részed. Az a tény, hogy nem te választottad a családodat, gyakran azt jelenti, hogy keményebben kell dolgoznod a fenntartásukért, és olyan módon kell alakítanod a viselkedésedet, amit nem kellene tenned, ha te választottad volna a kapcsolatot. De neked csak azt kell tenned, ami a kötelességed.

Ebben a technológiai korban távolabb kerültünk a családunktól, mint valaha is voltunk a történelem során, de rendelkezésünkre áll a technológia, hogy kapcsolatot teremtsünk velük. Ha nem élsz együtt a szüleiddel és a testvéreiddel, akkor is írj nekik rendszeresen sms-t, (vagy használd az ingyenes közösségi platformok messengerjeit) és hívd fel őket legalább hetente egyszer. 

Csak hívd fel őket, és mondd azt, hogy "Szia, csak felhívtalak hogy megkérdezzem, hogy vagy, és szeretném megkérdezni azt is, hogy tudok-e valamiben segíteni?". Csevegj velük értelmetlen filmekről vagy aktuális eseményekről (anélkül, hogy összeesküvésekbe vagy bármi politikai témába bocsátkoznál). Ha az édesanyád egyedülálló, akkor tényleg többször is fel kellene hívnod hetente egyszer. Ha a szüleid házasok, hívd fel őket külön-külön, amilyen gyakran csak lehet, ahelyett, hogy csak hívogatod és beszélgetsz mindkettőjükkel egy telefonon egyszerre.

Ugyanezt havonta egyszer tedd meg bármelyik nagynénéddel, nagybácsiddal vagy unokatestvéreddel. És ha vannak nagyszüleid, látogasd meg őket, amilyen gyakran csak tudod, mert nem lesznek örökké, és remélhetőleg van mit tanítaniuk neked. Vigyél nekik ételt vagy bármit (a nagyszülők bárminek is örülnek), és kérdezz tőlük sokat. Ismét kérdezd meg őket, ha van valami konkrét dolog, amiben segítségükre lehetsz.

És tegyetek meg mindent, amit csak tudtok, hogy segítsetek nekik. Legyél az a fajta családtag, akiről tudják, hogy bármikor felhívhatják, ha szükségük van valamire. (ismétlem, tudom, hogy vannak nagyon rossz helyzetben lévő fiatalok akik a pokolra kívánják a szüleiket, de most általánosságban beszélek) Viszonozni fogják ezt neked, és ott lesznek, amikor szükséged van rájuk. A kötődés már eleve olyan erős természeténél fogva, hogy nem kell sok minden ahhoz, hogy rendkívül erőssé váljon, még akkor is, ha megtört emberekről van szó.

Emellett persze olyan gyakran kell találkoznod velük, amilyen gyakran csak lehet. Ha a családod nem szokott összejönni, akkor kezdeményezd, hogy minél többször szervezzenek összejöveteleket az egész családnak. Vagy szervezd le te. Legalábbis próbálj meg olyan rendszeresen beugrani a szüleidhez, amilyen rendszeresen csak tudsz (De egyben azt is kerüld el, hogy tolakodó legyél.)

Ha számít valamit, minél jobb ember vagy, minél erősebb, segítőkészebb és gondoskodóbb vagy a családoddal szemben, annál valószínűbb, hogy érdekelni fogják a politikai nézeteid és életfilozófiád. Ez valószínűleg nem nagyon vonatkozik a szülőkre, de a korosztályodba tartozó testvérekre és férfi unokatestvérekre igen.

De ami ennél is fontosabb, ez olyan érzelmi szükségleteidet elégíti ki, amelyekről talán nem is tudsz. A családoddal lenni, és segíteni nekik, vagy tőlük segítséget kapni, örömet okoz az embereknek, mert biológiailag arra vagyunk beprogramozva, hogy közel legyünk azokhoz az emberekhez, akik osztoznak a genetikánkban.

Az összes tanács közül, amit adok, ez a legfontosabb. Még az egészségügyi és fitnesz tanácsoknál is fontosabb. Ha tehát feszült a kapcsolatod a szüleiddel, szeretném, ha sok időt töltenél azzal, hogy átgondolod, amit itt mondtam, és kitaláld, hogyan hozhatnád rendbe a dolgokat.

Még egyszer: Tudom, hogy nem tudsz mindent helyrehozni. Egyetlen kapcsolat sem működhet egyetlen ember erőfeszítése alapján. De a legmérgezőbb kapcsolatok kivételével minden kapcsolat úgy működik, hogy minél többet ad az egyik ember, annál többet hajlamos a másik is adni. Az emberi lények egyszerűen így működnek.

A kulcs ahhoz, hogy a szüleiddel működjenek a dolgok, az, hogy megbocsáss nekik mindenért, amit tettek, és amivel megbántottak téged. El kell fogadnod, hogy senki sem bántaná szándékosan a saját gyerekeit, hacsak nem volt valami komoly bajuk, ezért nem róhatod fel nekik, bármit is tettek.

Úgy kell felnőnünk, hogy azt hisszük, a szüleink istenek, mert egy gyerek számára a szülők szó szerint istenek. Ők abszolút képesek meghatározni mindent, ami veled történik. Ha megbocsátasz nekik, az felszabadít, és lehetővé teszi, hogy annak tekintsd őket, amik: csak embereknek, ugyan olyan embereknek, mint ami te is vagy. Aki hibákat követ el az életben.

Az egész helyzetnek, hogy senkinek sincs felesége, és ezért állandóan azon gondolkodunk, hogy találjunk nőket akikkel szexelhetünk, az is része, hogy elhanyagoljuk a legnyilvánvalóbb és legfontosabb kapcsolatokat. És ki tudja? Lehet, hogy végül valamelyik családi kapcsolaton keresztül ismerkedsz meg majd neked tetsző nővel. Régen így működtek a dolgok.

Ha bezárkózol a házadba, az tökéletes alkalom arra, hogy belevágj ebbe. Készíts egy listát a családodról, beleértve a tágabb családtagokat is, és hívd fel őket, és mondd nekik, hogy "csak azért hívlak, hogy megkérdezzem, hogy vagy".

Néhányunk szülei lehet, hogy ultra-hisztériás üzemmódban vannak, és nem akarnak elmenni a boltba, vagy sétálni. Itt az alkalom, hogy elmenj nekik a boltba, vagy invitáld el őket egy közös sétára. És lehetőleg ne arról beszélj, hogy "Ó, ezen a főtéren mennyi zsidót lehetne agyonlőni", hanem beszélj velük arról, ami érdekli őket. Az időjárásról, vagy bármi másról. Csak tedd meg, és ez számít.

De már azzal is teszel valamit, hogy felhívod őket. Az elméjüket megnyugtatja a tudat, hogy van valaki, aki hajlandó tenni értük valamit, ha szükségük van rá, hogy valaki tegyen értük valamit. Fontos, hogy tudasd velük, nincsenek egyedül, és számíthatnak rád.

Ez hajlamossá teszi őket is arra, hogy megtegyenek neked valamit amire majd a későbbiekben esetleg szükséged lesz, és ez a saját elmédet is megnyugtatja, még akkor is, ha nincs szükséged arra, hogy bármit is megtegyenek érted.

Az életben minden olyan dolog közül, amit soha nem fogsz megbánni, az a családtagjaiddal való erős kapcsolat. Meg fogod ezt köszönni. 

Ahogy fentebb írtam.

TEDD MEG!

Ide kattintva találhatod meg az eddigi Önsegítő cikkeket.