A tolerancia gyengeséget jelent

Néhány szóban le tudom írni a nyugati világ jelenlegi állapotát. Egyik szó sem pozitív. De ennek ellenére beszélnem kell róla, ha senki nem teszi ezt meg helyettem.

Nekünk csak segítenünk kell ezt a pozitív változást továbblendíteni. Segítenünk kell eltávolítani a hamis erényeket, amelyeket lenyomnak a torkunkon és beültetnek az agyunkba. Az egyik ilyen eszme a "tolerancia" elhatalmasodása.

Mi is az a tolerancia?

A meghatározás a következő:

A "tolerancia" az a képesség vagy hajlandóság, hogy eltűrjünk valamit, különösen olyan véleményeket vagy viselkedést, amelyekkel nem feltétlenül értünk egyet.

Úgy nőttünk fel és úgy lettünk indoktrinálva, hogy a tolerancia a legnagyobb erény. Bizonyos esetekben azt mondták nekünk, hogy a tolerancia az egyetlen legnagyobb dolog, ami a mi "felsőbbrendű" nyugati kultúránkat elválasztja a "primitívebb" kultúráktól. A "legnagyobb erősségünk" (a sokszínűséggel együtt). Tehát, a nyugati elit felfogása szerint, toleránsnak lenni erény. Egy olyan erény, amely összetartja, és nem pedig szétválasztja a nemzeteket és az embereket.

Hadd ismételjem meg ezt.

Azt mondták és arra tanítottak minket, hogy higgyük el, hogy a tolerancia az, ami jobbá tesz minket más kultúráknál.

Mi a helyzet az európai lakossággal? Ja, az nem számít.

Emlékszem, gyerekként azt mondták nekem, hogy azok az országok, amelyek nem engedik meg a homoszexuálisoknak, hogy nyíltan melegfelvonulásokat tartsanak, és mindenféle degenerált dolgot csináljanak, "elmaradottak" (intoleránsak). Ezek a kultúrák nem tanították a homoszexualitás értékeit, és nem tanították, hogy a nők 100%-ban ugyanolyanok, mint a férfiak. Azokra a kultúrákra, -amelyek nem tettek eleget ezeknek a beteges dolgoknak-, azt mondták nekem, hogy lemaradtak a korral. Régimódiak. Elavultak. Tudatlanok. A legtöbbünk ekkor ismerkedett meg először a "tolerancia" fogalmával.

Gyerekként azt mondták nekünk, hogy a mi kultúránk annyira haladó és fejlett, hogy szükséges az "intoleráns" kultúrákat felszámolni. Hiszen ez mindenki érdeke, hogy egy szebb világban élhessünk. Azt mondták nekünk, hogy mi vagyunk a történelem elkerülhetetlen fénypontja, és ezeknek az "intoleráns" kulturáknak kell felzárkózniuk hozzánk. Ezeknek a kulturáknak kell alkalmazkodni az európai liberalista demokráciához, és nem fordítva.

A tolerancia gyengeség

A tolerancia lényege, hogy elviselsz valamit, amit nem szeretsz és/vagy amitől természetes módon (biológiailag) idegenkedsz.

A tolerancia bizonyos formái viszont hasznosak.

Mondjuk, amikor a kisbabád sír az éjszaka közepén, felkelsz és odamész hozzá, karjaidba veszed, próbálod megnyugtatni, járkálsz fel-alá a kezedben vele, figyelembe nem véve a saját alvásigényedet, mivel felismered, hogy ő még csak egy csecsemő, aki a saját húsodból és véredből való, és az ő nyugalma és jóléte fontosabb mint a tied. Ez is egyfajta tolerancia valójában.

De eltűrni olyan dolgokat, amelyek romboló hatással vannak rád, a kultúrádra és a népedre, gyermekeidre, az a gyengeség definíciója.

Azt mondják nekünk, hogy a toleráns kultúrák jobb kultúrák, mint az intoleránsak. Én  pedig azt mondom, hogy a toleráns kultúrák azok gyenge kultúrák.

Tisztában vagyok azzal, hogy kultúráink között különbségek vannak. Nem vagyunk egyformák. De ezeknek a különbségeknek bizonyos határokon belül kell létezniük, és mindezeknek a különbségeknek még mindig a "jó ez az embereknek és a többségi társadalomnak?" kérdésre kell irányulniuk.

A népünkkel és kultúránkkal szemben nyíltan és közvetlenül ellenséges dolgok eltűrése a gyengeség jele és egyszerűen őrültség.

Én nem szeretnék toleráns lenni a népünkre törő barbár és terrorista muszlim hordákkal szemben.

Én nem szeretnék toleráns lenni a homoszexuálisokkal, transzokkal, és egyéb degenerált szexuális beállítottságú emberekkel szemben.

Én nem szeretnék toleráns lenni a népünket nyúzó és kizsigerelő végrehajtómaffiával szemben.

Én nem szeretnék toleráns lenni a politikai pártokkal, és hazug politikusokkal szemben.

Én nem szeretnék toleráns lenni a fehér emberek kulturáját bomlasztó, népünket gyilkoló és elnyomó kisebbségekkel (cigányok, zsidók, négerek) szemben.

Én nem szeretnék toleráns lenni a hatósági szervekkel szemben, akiknek nem a fehér emberek érdeke, hanem a hatalom kiszolgálása a fő cél.

Én nem szeretnék toleráns maradni a feministákkal szemben, akiknek nem az egyenjogúság, hanem a férfi nem fölé való emelkedés a céljuk.

Én nem szeretnék toleráns lenni az egészségüggyel szemben, akik génterápiás oltásokkal gyilkolnak legálisan embereket.

Én nem szeretnék toleráns lenni az európai liberalizmussal szemben, amely egy fertő a világra nézve, egy métely a Föld testén.

Mindezekre a problémákra csak egyetlen gyógyír létezik: Desert Eagle.

Fel kell tennünk kérdéseket:

-A férfiaknak, társadalmunk védelmezőinek el kell-e tűrnie, hogy a muszlimok gyarmatosítják országunkat, és nyíltan mutogatják kulturális hatalomátvételüket? 

Amikor a muszlimok a jelmezeikbe öltöznek, ez az oka. Azért teszik, hogy megmutassák, hogy átveszik a hatalmat, és hogy ez most már az ő országuk

(Senki ne higgye, hogy a magyar állam megvédi a saját határait. Ez egy olcsó és hazug FIDESZ-propaganda. Ebben a pillanatban is fegyveres terroristák özönlenek át a határon mindenféle rendőri vagy katonai ellenállás nélkül Ásotthalomnál.) 

Általában, amikor az ember utazik és/vagy egy új országba és kultúrába költözik, nem akar kitűnni a tömegből. Kivéve, ha megpróbálod a kultúrát a sajátodra formálni az adott országban. Ha a saját népünk lecserélése terroristák tolerálására erényt jelent, akkor inkább bűnösnek és intoleránsnak vallom magam.

Vegyük észre, hogy Nyugat-Európa "toleránsabb", és nem európaiak által is erősebben gyarmatosított.

-A férfiaknak "tolerálnunk" kellene a homoszexuális kultúra elterjedését és normalizálódását? 

A homoszexualitást fegyverként használják az európai/fehér kultúra és a fehérek családalapítása ellen. A homoszexuálisok egy újabb áldozati csoport, amelyet arra használnak, hogy megtámadják és bűntudatot ébresszenek a fehérekben, hogy több pénzt és hatalmat adjanak a kulturális marxista baloldalnak.

Amikor elkezded megengedni a társadalmad némi dekonstrukcióját, akkor megnyitod azt a teljes összeomlás előtt. (Kérik a kisujjad, aztán ha odaadod, letépik a karod is.) Csak egy kis toleranciát kérnek tőled. Aztán csak egy kis jogot. Aztán csak egy kis lehetőséget, hogy felvonulhassanak. Aztán csak egy kis kormányzati engedélyt a házasságuk legalizálására. Aztán csak egy kis lehetőséget, hogy gyerekeket fogadjanak örökbe. Aztán csak azt, hogy megbaszhassák a gyerekeidet. Vedd észre végre, miről szól ez az egész.

A homoszexuálisok a kulturális marxista városi környezetben virágoznak, és bármit is gondolunk a homoszexuálisokról, túlnyomó többségük a baloldali kulturális marxista politikára szavaz, ami közvetlen támadás ellenünk.

Antoni Rita, a magyar feminizmus egyik nagy zászlóhordozója.

-Férfiakként "tolerálnunk" kellene-e a feministákat és a feminista indoktrinációt a testvéreink, leendő feleségeink, női barátaink és unokatestvéreink, valamint a lányaink esetében? 

A feminizmus rendkívül káros a nőkre nézve, és tanulmányok kimutatták, hogy a nők most boldogtalanabbak, mint valaha is voltak (a feminista mozgalom kezdete előtt).

Miért lenne erény eltűrni a fenti képen látható dagadt kurvát, hogy körbe-körbe járva a városban követelje, hogy hazánkat gyarmatosítják és muszlimokkal, transzokkak, és buzikkal helyettesítsék?

Na most, mindezeket a dolgokat figyelembe  véve:

A tolerancia a legnagyobb értékünk, és ez határozza meg egy társadalom "fejlettségét"?

Vagy a "tolerancia" egy gyenge és dekadens társadalom jele, amely az önpusztítás szélén áll?

A kultúra és az eszmék védelme, megőrzése és terjesztése az erő jelei 

Egy nemrégiben megjelent bejegyzésemben említettem, hogy nekünk Nyugaton újra el kell kezdenünk úgy gondolkodni, mint az őseink. 

Újra "sikerorientált" gondolkodásmódra van szükségünk; olyanra, amelyben ismerjük a kultúránkat és hiszünk benne, és nem hagyjuk, hogy elpusztítsák azt azáltal, hogy toleranciát tanúsítunk azokkal az eszmékkel és kultúrákkal szemben, amelyek el akarják azt pusztítani. Az iszlám, a homoszexualizmus és a feminizmus ellenséges és egymással versengő kultúrák, amelyek le akarják igázni az európai kultúránkat.

Nem erény "tolerálni" olyan dolgokat, amelyek fel akarják váltani és el akarják pusztítani a kultúránkat és a népünket. Ez a gyengeség jele, és egy feldobott labda ezeknek a konkurens kultúráknak, hogy elterjedjenek és felülkerekedjenek rajtunk. 

Vegyük észre, hogy mindhárom ideológia ugyanazt a célt szolgálja: az európai nyugati társadalmat a saját kultúrájukkal helyettesíteni. A természetben elég hosszú időn keresztül az erősek maradnak életben, a gyengék pedig elpusztulnak. Egy olyan társadalom, amely hagyja, hogy más kultúrák megerősödjenek felettük, nem fog sokáig fennmaradni. 

Szerencsések vagyunk, hogy az ellenséges kultúrákkal szembeni korlátlan toleranciánk végéhez közeledik, mert egyre többen kezdenek felébredni. Új kezdet van előttünk, hogy előre haladjunk, és ellentétben azzal amit a média és a kormány állít, az embereknek elegük van a devianciákból. A nyugati világnak még mindig van egy beteg elméje és gondolkodásmódja. De ez lassan megváltozik. Ezen folyamatosan dolgoznunk kell, ha népként és kultúraként fenn akarunk maradni. Velünk, akik már tudjuk, és naponta újabb ezrek tanulják meg az igazságot, nincs kétségem afelől, hogy ismét sikeresek leszünk.